Strike the Blood – A Negyedik Ős története

Sutoraiku za Buraddo (SutoBura)

Történetünk egy démonokkal és varázslényekkel tarkított világban játszódik. A mágia itt mindennapos és nem csodálkozik senki se azon, hogy valakinek különleges képessége van. Vámpírok, angyalok, démonok, őrült tudósok, önálló életet élő programok mind megfordulnak a sorozatban. 

Ezen lények többségének lakhelye egy sziget, nem messze Japántól. A mesterségesen kialakított helyszín a Démon-körzet területe, Itogami városa. Főhőseink, a vámpírrá vált Akatsuki Kojou és az ő megfigyelője, Himeragi Yukina, a kardsámán. Ám mi szüksége van egy vámpírnak megfigyelőre?

Normális esetben semmi, ám Kojou esetében más a helyzet. A fiú megörökölte a Negyedik Ős erejét, mely oly hatalmas, hogy képes volna elpusztítani az egész szigetet. Ráadásul, míg ez az erő teljesen fel nem ébred és ő nem tudja ezt kontrollálni, addig Himeraginak kell szemmel tartania őt. Kojou baráti köre ezek után bővül, s megismerkedhetünk a többi különleges szereplővel is. A vámpírnak azonban időről időre vért kell inna, s így megbízottakra tesz szert, s nő meg ereje.

Hárem anime lévén lehet szurkolni a lányoknak, ám erős az utalás a végén, hogy mégis, ki nyeri el a vámpír szívét. A történetről ettől többet spoiler híján nem igen lehet mondani. Harcolnak boszorkányokkal, alkimistával… Egy-két szereplő viselkedésébe éles fordulat áll be, s kiderül, nem is rossz fiú az illető.

Szereplők 

Akatsuki Kojou

Kedves, többnyire megbízható, segítőkész srác, aki nem vámpírnak született, hanem azzá vált. A megfigyelőt eleinte csak púpnak véli, ám idővel jó barátok lesznek. Többnyire megfontolt és tartja a három lépés távolságot, de van, akivel közvetlenebb a kapcsolata.

Himeragi Yukina

Életvidám, erős, strapabíró lány, ám merev, ha a szabályok betartásáról van szó. Kardsámán, akit az Oroszlánkirály Szervezet nevelt és tanított. Nem győzi hangsúlyozni, hogy ő csak megfigyelő, ám ettől függetlenül mindenben segíti Kojou-t.

Aiba Asagi

Vidám, energikus lány, egy igazi számítógépes zseni. Kojou osztálytársa, és jó barátja, bár ő ettől jóval többet szeretne. A szobája minden kocka álma, az önálló akciókra is képes programjával együtt.

Yaze Motoki

Rejtélyes fiú, Kojou osztálytársa és jó barátja. Jó a hallása, egy esper. Köze van az Oroszlánkirály Szervezethez.

Kirasaka Sayaka

Az Oroszlánkirály Szervezet háború táncosa, egy íjász. Nagyon jó barátnők Yukinával, együtt tanultak a szervezetnél. Egy elveszett amazon lélek, aki a férfiakról csak rosszat tud mondani és feltételezni.

 Akatsuki Nagisa

Főhősünk húga, akiről sokáig azt hisszük ember, ám a sorozat végén kiderül, hogy tud valamit, s anyu se átlagos. Egy osztályba jár Yukina-val és Kanon-nal.

Kanase Kanon

Elég hányattatott múltú szeretetre méltó kislány, aki apácának is elmehetne. Mindig kedves, segítőkész és szereti a macskákat.

Vatler Dimitrie

Ardeal fejedelme, szintén vámpír. A nők hidegen hagyják, míg Kojou-val el tudna játszani. Mániája, hogy erős ellenfélre találjon.

Minamiya Natsuki

Általános iskolásnak tűnik, de valójában tanár. Ő a térboszorkány, aki szintén szemmel tartja Kojou-t, segíti őt és barátait, ám valódi feladata nem az oktatás. Csendes, hallgatag nő.

A történetről

A történet alapja egy 2011-ben megjelent Light novel, amit Mikumo Gakuto írt és még fut. Tovább készített egy Manga-adaptációt a történetből 2012-ben és ezt követte az anime. Az animét Yoshino Hiroyuki írta és Yamamoto Hideyo rendezte, a Silver Link és a Connect stúdiók készítették. 2013-ban jelent meg, 24 részes.

Az animét 4 részes történetekre bontották, melyek összekapcsolódnak, s így hoznak be mindig egy-egy újabb karaktert, aki a középpontban van. A történet maga bővelkedik harcokban, melyek rendszerint ugyanazzal a párbeszéddel kezdődnek, hogy a nézőt kiakasszák, ám ettől függetlenül jók. Eseménydúsak és pörgősek, ám nem kell hű, de nagy harcokra számítani. Az ecchi jelenetekből nincs túl sok, s ami van, keveset mutat. A humor elmaradhatatlan eleme a sorozatnak, de sokat ettől se kell várni.

A történet menete átgondolt, s bár nyitva hagy jó egynéhány függő szálat, mely folytatást kecsegtet, a zárás arról tanúskodik, hogy nem lesz. Ha pedig valakinek idegen volna, hogy egy vámpír megbízottakkal, famulusokkal harcoljon, megsúgnám, hogy a Hellsing Alucardja is említi, hogy vannak barátai, akik szeretnek játszani. Mindettől függetlenül Kojou valóban elég vámpír-szerűtlen, hiszen úgy rohangál a tűző napon, mintha ez normális volna.